A dolgok sz�tesnek

Glass magazin Phoebe Dynevorral besz�l a felt�rekv� szt�rral, k�zelg� filmj�r�l, az Anniversary-r�l — egy nyugtalan�t� hollywoodi thrillerr�l, amely a t�rsadalom t�r�svonalait vizsg�lja egy csal�di t�rt�neten kereszt�l.

�rta: Adina Ilie
Fot�s: Josefina Bietti
M�v�szeti vezet� �s stylist: Esperanza de la Fuente
(Apr� bet�s l�bjegyzet: Minden ruhadarab, cip� �s kieg�sz�t� a LOUIS VUITTON Travels with Grace Coddington kollekci�b�l sz�rmazik.)

Phoebe Dynevor nem riad vissza az ismeretlent�l vagy a kisz�m�thatatlant�l. Nagy, szarvasszer� szemeivel �s meleg viselked�s�vel meglep�en hat�rozott benyom�st kelt. Van benne kedvess�g, b�j �s intelligencia.

„�gy �rzem, hogy a m�v�szet minden form�ja annak a m�dja, hogy m�s szemsz�geket l�ssunk – �s erre most van sz�ks�g�nk” – kezdi az angol sz�n�szn�. „Mindent t�bb szemsz�gb�l kell n�zn�nk.”

Dynevor m�r sz�mos karriert�rt�neten ment kereszt�l r�vid id� alatt. A Greater Manchesterben sz�letett �s a Cheadle Hulme Schoolban tanult, majd tizen�vesen kezdett sz�n�szkedni a BBC Waterloo Road c�m� dr�m�j�ban, miel�tt glob�lisan ismertt� v�lt volna Daphne szerep�ben a Netflix Bridgerton c�m� sorozat�ban. Ez a szerep m�r nevet hozott neki, �s BAFTA-jel�l�st is szerzett, de a t�pusbesorol�st mindig elker�lte. Az ut�bbi �vekben Dynevor tudatosan f�ggetlen filmek fel� fordult, t�bbek k�z�tt a The Colour Room, Fair Play, valamint a hamarosan �rkez� thrillerek, az Inheritance, az Anniversary �s a Shiver fel�. J�tszott Jake Gyllenhaal mellett a Remain c�m� filmben �s Joseph Gordon-Levitt oldal�n a Pendulum-ban, �s mindkett�t nagy v�rakoz�s �vezi. Az Anniversary eset�ben Dynevor sz�nd�kosan k�v�nta �t�rni a forgat�k�nyvet �gy, hogy val�ban brit hangot adjon egy transzatlanti filmhez. Ez a t�rekv�s t�kr�z�dik a Anniversary l�nyeg�ben is, amely egy pszichol�giai thriller Jan Komasa rendez�s�ben, �s okt�berben ker�l a mozikba. Dynevor Lizt alak�tja, aki Diane Lane karakter�nek, Ellen Taylornak a menye, �s aki f�rj�n, Josh-on kereszt�l kapcsol�dik a Taylor csal�dhoz, akit Dylan O’Brien alak�t. A t�rt�net az Ellen �s Bill Taylor h�zass�gi �vfordul�j�ra val� visszat�r�sb�l indul, de hamar felsz�nre ker�lnek a reped�sek. Kider�l, hogy Liz egyetemista kor�ban essz�ket �rt, amelyek megk�rd�jelezt�k az akkori korm�nyt. Ez az�rt fontos, mert az orsz�g k�s�bb politikai k�oszba s�llyed egy mozgalom hat�s�ra, amelyet f�k�nt a f�rje ind�tott el The Change n�ven, amely azt�n „people-first”, azaz „az embereket el�t�rbe helyez�” korm�nyz�sk�nt t�nt fel, �s az orsz�got politikai felfordul�sba tasz�totta. Az otthon intim k�zeg�ben Liz jelenl�te nyugtalan�t�v� v�lik: egyszerre testes�ti meg a t�rsadalom szellemi fejl�d�s�t �s annak k�vetkezm�nyeit.

„A forgat�k�nyv egy r�gi amerikai projektb�l sz�rmazott, ez�rt k�l�n�s volt, hogy m�s id�ben k�sz�lt [2022 k�rny�k�n], mint amikor most bemutatj�k. H�rom �vvel az �r�sa ut�n j�n ki, �s teljesen m�s id�szakban jelenik meg” – magyar�zza Dynevor.

„Azt hiszem, az�rt m�k�dik most a film, mert most m�r nem t�nik olyan extr�mnek, mint amikor �r�dott. H�rom �vvel ezel�tt m�g nagyon diszt�pikusnak hatott. Most pedig… nem t�nik annak. Mintha k�r�l�tt�nk t�rt�nne valami.”

Arr�l, hogyan tal�lta meg az utat Liz vil�g�ba:

„Hogyan �rsz egy olyan karaktert, aki egy t�rsadalmi �sszeoml�s kataliz�tora? Egy ki�ltv�nyt �rni rendk�v�l neh�z dolog, �s �szint�nek kell lennem: nem nagyon �rtek az ilyen politikai eszm�khez. M�s id�k j�rnak, mint amikor a n�knek nem volt hatalmuk – de �n �gy �rzem, Liz eset�ben a ki�ltv�nya nagyon �szinte helyr�l j�tt.”

„Grace Coddington vil�gh�r� a divat vil�g�ban, �s Nicolas Ghesquière bemutat�in gyakran l�tom. Nagy megtiszteltet�s volt mindkett�j�k kreativit�s�t �tv�zni, �s ebben az editorialban Grace ruh�it viselni.” Valaki, mint Liz, re�lisan t�kr�zheti a mai t�rsadalmat – mondja Dynevor.

„Liz hat�rozottan sz�ls�s�ges p�lda, de ezt besz�lj�k itt v�gig. Lehet valami sz�ls�s�ges, de nem er�szakos. Nem felt�tlen�l er�szakosnak kell lennie ahhoz, hogy extr�m legyen – �s ez is r�sze annak, amit ma sokan l�tnak.” A politika csal�di dinamik�ba val� besziv�rg�sa teszi a filmet k�l�n�sen �rdekess�. „Ez a legfontosabb r�sze a filmnek sz�momra. Liz annyira k�v�l�ll�, hogy nem tud a csal�d r�szek�nt m�k�dni, �s ett�l k�l�n�sen f�jdalmas a viszonya a f�rj�vel, Josh-sal.”

Arr�l, hogyan alakul Liz kapcsolata Josh-sal (akit Dylan O’Brien j�tszik):

„Ami �rdekes volt, az az, hogy milyen hat�ssal van Josh karakter�re az, hogy fiatal apa, �s mi�rt v�gyik valamire, amit Liz sosem �rtett vagy akart. Amikor a hangj�t elveszik t�le, ez valami eg�szen m�ss� v�ltoztatja �t – valami olyan dologg�, amit Liz soha nem tapasztalt meg.” Folytatja: „Rengeteget besz�lt�nk err�l, �s a filmb�l is vil�gos, hogy Liz hogyan l�tja Josht. Nagyon sokat jelent neki: egy �ldozat, mert nem ismerik el a hangj�t, mert az anyja nem szereti, Liz pedig mindezt l�tja. � olyasvalakit l�t benne, akit form�lni tud, �s ez a vonzereje. Josh tudja ezt, �s Liz ezt kihaszn�lja, de ugyanakkor l�t valamit mag�b�l is benne: Diane hozz��ll�s�nak hi�ny�t, a tisztelet hi�ny�t. Liz nem l�tott tiszteletet a kapcsolatukban, �gy Liz �s Josh egy�tt tud m�k�dni.”

„A film v�g�re a dinamika m�rgez�v� v�lik, �s f�lelmetes, mert Josh er�szak fel� hajlik. �r� szeretne lenni, de nem el�g j�. Nem j� sz�nok, �s nincs meggy�z� szem�lyis�ge. Liz l�tja benn�k ezt a lehet�s�get, �s amikor Josh visszat�r a ki�ltv�nyhoz, a kontroll�rt folytatott harc er�szakoss� v�lik, mert nincs saj�t alapja.” „Leny�g�z�, hogy egy koncepci� – egy �tlet – valami eg�szen m�ss� v�lhat, amikor m�s kezekbe ker�l, k�l�n�sen akkor, ha egyetlen n� hangja hirtelen er�szakos elm�v� torzul.” „Az emp�tia annyira alul�rt�kelt manaps�g” – mondja Dynevor.

„Valami�rt az emp�ti�t gyenges�gnek tartjuk. �rdekes, hogy Liz is emiatt k�l�nleges: szereti az emp�ti�t, de most �ntudatlanul a gyenges�g�nek tartja.” „A hatalom, amelyet Liz birtokol… egy adott pillanatban vesz�lyes lesz. Nem �rtem, mi�rt tekintik ezt fontosnak, de � azt mondja: „A hatalom b�rmi lehet”: egy program l�trehoz�sa, minisztereln�kk� v�l�s vagy egy ki�ltv�ny �r�sa. A hatalom ott van. Sok �ven �t azt mondt�k nek�nk, hogy az emp�tia gyenges�g, �s emiatt a n�k sokszor nem ker�lhetnek olyan poz�ci�kba, mint amilyenekbe kellene.” „Mindenki meg�rdemli a biztons�got, �s mindenkinek b�k�ben kellene �lnie. Nem kellene olyan vil�gban �ln�nk, ahol egyes embereket jutalmazunk, m�sokat pedig eltasz�tunk. Ez a t�rsadalom hib�ja – hogy bizonyos embereket hatalomra helyez�nk, mik�zben m�sokat kiz�runk. Ez egyszer�en nincs rendben.”

A film f� �zenete:

„Azt szeretem benne, hogy nem politikai �zenet, �s ez�rt gy�ny�r�. Azt mondja: legy�nk �vatosak, legyen k�zt�nk egy�tt�rz�s — ne legy�nk ellens�gek, m�k�dj�nk egy�tt.” „Az Anniversary t�bb mint film, ink�bb egy lelki�llapot. A fontos tanuls�g pedig: A szeretet ereje er�sebb, mint a hatalom�.”

Az Anniversary okt�ber 29-t�l l�that� az amerikai mozikban.

Forr�s: theglassmagazine.com